Az állatok kímélete, az állatkínzás tilalma

Szájkosarat kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell alkalmazni, de amennyiben az eb viselkedését még nem ismerjük, illetve csak így tudjuk biztosítani, hogy más állatot vagy embert ne veszélyeztessen, akkor indokolt annak viselése. Közforgalmú közlekedési eszközön azonban kötelező a szájkosár és a póráz használata, ellenkező esetben a kutyát vezető személy szabálysértést követ el. Természeti és védett természeti területen, vadászterületen nem szabad az ebet póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, ezzel ellentétes magatartás szintén szabálysértésnek minősül.

A szökés megakadályozása

Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról. Kutyánk életterének kialakításakor a biztonságos, szökésmentes elhelyezésre is nagy gondot fordítsunk mind kedvencünk, mind az emberek védelme érdekében. Ennek elmulasztása esetén a szükséges építési munkák elvégzésére (kerítés építése, megfoltozása, pótlása stb.) kötelezhet az állatvédelmi hatóság. Ügyeljünk rá, hogy a kerítést úgy alakítsuk ki, hogy azon a kutya ne férjen át, illetve az alatt ne tudja „átásni” magát, és átugorni se tudja.

A jelenlegi jogszabályi környezet ugyan lehetőséget ad arra, hogy a szökésmentes tartást az idő egy részében „láncon tartással” kivitelezzük, de ez semmiképp nem tekinthető ajánlottnak, hiszen 2016. január 1-jétől az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alapelvként elmondható, ha a körülményeink csak a kutya láncon tartását teszik lehetővé, akkor inkább ne tartsunk kutyát!

Alkalmankénti megkötés

Alkalmankénti megkötés esetén is oda kell figyelni arra, hogy megkötve tartott állat számára is biztosítsuk a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét.

A lánchossz megválasztásánál figyelembe kell venni a kutya méretét. Általánosságban elmondható, hogy egy kistestű kutyának (pl. tacskó) 4 m, egy közepes termetűnek (pl. golden retriever) 6 m és egy nagy testűnek (pl. komondor) legalább 8 m lánchosszban kell gondolkodni. Ügyeljünk arra, hogy az állat mozgásigényét legalább naponta egyszer úgy is kielégítsük, hogy a láncról levéve megfuttatjuk, sétálunk vele.

Láncon tartás esetén fontos továbbá figyelmet fordítani arra, hogy a lánc egy olyan nyakörvhöz legyen erősítve, mely nem okoz fájdalmat, sérülést az állatnak, valamint rendszeresen ellenőrizzük, hogy szükséges-e méretét állítani. Figyeljünk oda, hogy a lánc ne tudjon, pl. egy fatörzsre feltekeredni, valamint a kutya elérje az ivóvizét, a házát, az árnyékos pihenőhelyét.

Ha körülményeink nem teszik lehetővé a kutya szabadon tartását lakásban vagy kertben, akkor célszerű inkább a futóláncos időszakos megoldást alkalmazni.

Javasolt intézkedések az állatban félelmet keltő jelenségek esetén

Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására. Ezen előírás többek között a szilveszteri, valamint az augusztus 20-án megtartott állami ünnepünk során alkalmazott pirotechnikai eszközök hangjának kutyákra kifejtett káros hatásait hivatott tompítani. Bár a petárda használata mindig tilos, valamint a hasonló hanghatással járó rendezvényekre bejelentési kötelezettség érvényes, számos esetben tapasztalható, hogy az előírásokat sokan nem tartják be, ezért kiemelten fontos figyelni az erre érzékeny ebek esetében. A tűzijáték, valamint a petárda robbanása menekülési ösztönt vált ki a kutyákból, ugyanis ezek a zajok riasztóak számukra.

A fenti két időszakban rengeteg kutya szökik el otthonról, a szerencsésebbje valamilyen úton-módon hazatalál, kevésbé szerencsés társaik jobb esetben menhelyen lelnek befogadásra, rosszabb esetben az úttestre kiszaladva éri őket baleset, veszélyeztetve saját életük mellett a szabályosan közlekedő emberekét is. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk kedvencünket abban, hogy félelmében elszökjön otthonról, az alábbi elővigyázatossági intézkedéseket tehetjük:

  • A kertben lakó kutyákat már a tűzijáték várható használatának kezdete előtt vigyük be olyan zárt helyre, ahol kevésbé hallja a benne félelmet keltő zajokat, illetve ügyeljünk arra, hogy erre a területre ne dobhassanak be petárdát az utcáról.
  • Ha tisztában vagyunk vele, hogy kutyánkat meg fogja viselni ez az időszak, kérhetünk előre nyugtató hatású készítményt az állatorvostól. Amennyiben emellett a módszer mellett döntünk, fontos, hogy csak orvosi útmutatás szerint és a lehető legkisebb mennyiségű nyugtatóval csökkentsük a kutya félelemérzetét.
  • Ha nem akarunk gyógyszert használni, sokaknál bevált módszer, hogy a kutya hátát betakarjuk egy takaróval, melynek végeit a hasa alatt áthajtjuk, így biztosítva azt, hogy az állat egy biztonságos környezetben érezze magát.
  • Célszerű, ha sötétedés után a kutyánkat már nem visszük ki sétálni, de amennyiben ezt nem tudjuk a sötétedés előtt kivitelezni, akkor fokozottan figyeljünk arra, hogy – legyen bármilyen jól nevelt és szófogadó a kutyánk – csak és kizárólag pórázon vezessük, a nyakörvet pedig úgy adjuk rá, hogy abból ne tudja kitépni magát félelmében. Bár nem csak a petárdázások alkalmával hasznos, de ezen időszakban különösen célszerű, ha a kutya nyakörvére egy telefonszámmal ellátott bilétát vagy kapszulát teszünk, hogy ha mégis bekövetkezik a baj, több esélye legyen mielőbb hazakerülni.
  • Amennyiben tudjuk, hogy kutyánk nehezen viseli a tűzijáték és a petárdák zaját, lehetőleg ne hagyjuk otthon egyedül.
  • Felhangosított rádió, vagy lejátszott zene segíthet elnyomni a riasztó hangokat.
  • A kutyában elhelyezett mikrochippel kapcsolatosan az adatbázisba regisztrált adataink legyenek aktuálisak (különösen: tulajdonos név, elérhetőség).
  • Amennyiben nem tudunk otthon maradni kutyánkkal, jó megoldás lehet a nyugodt, csendes helyen levő kutyapanzióban történő elhelyezés is.

Az állatok kímélete

Általánosságban elmondható, hogy az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:

  1. kínozni,
  2. emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
  3. kényszertakarmányozásra fogni (kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét),
  4. a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
  5. a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
  6. természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

A fenti felsorolás példálózó jellegű, vagyis nem kizárólag ezeket a magatartásokat tilos elkövetni, hanem a meghatározott eredménnyel járó valamennyi tevékenység szankcionálandó. A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatosan általános elvárás a kíméletes bánásmód.

Így, tilos az állatviadallal kapcsolatos valamennyi tevékenység, pl. az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos továbbá az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés, állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, más személynek átadni vagy forgalmazni, továbbá építményt, földterületet, egyéb helyet, anyagi eszközt más rendelkezésére bocsátani. Az adott ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Ez a rendelkezés elsősorban, az állattartó erkölcsi fogantatású kötelezettségét hivatott jogilag is megalapozni, mivel az emberi környezethez szokott állat önmaga eltartására képtelen, ezért gondozása és felügyelete az állattartó kötelezettsége. A veszélyes állat mind a környezetet, mind az emberek testi épségét veszélyezteti megfelelő felügyelet nélkül. Ennek értelmében az előírás megsértésének minősül, például, a megunt kutya erdőben történő elengedése. Fontos megjegyezni, hogy a fenti szabály a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. §-ban, az állatkínzás tényállásában is szerepel, nem csak Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben.

Fontosabb jogszabályok:

  • az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv),
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.),
  • a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet.

Felhasznált irodalom:

Kutyakötelesség. Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz. Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). ISBN 978-963-89968-9-3.

2., javított kiadás. Budapest, 2020.

(Csillag-Mihalina Beáta Marianna)

kurátor

Folytatjuk!