2020. január 1. napjával csökkent a jegyzőknek az állatvédelmi törvényben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatásköre. Például, nem szabhatnak ki állatvédelmi bírságot, illetve nem tilthatják el az állattartót – úgy a kedvtelésből tartott, mint a haszonállat tartóját – az állattartásától (mert egyébként, aki úgy tartja az állatát, hogy annak súlyos egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, a törvény szerint azt az állattartót 2-8 évig el lehet tiltani az állattartástól). Ezt a jegyző már nem teheti meg. Már csak a kóborállatok befogásával kapcsolatos intézkedések és az állatvédelmi őrszolgálat esetleges működtetése tartozik a települési jegyzőkhöz.

Ha nem ismert a kóborló kutya gazdája, akkor sajnos az önkormányzat feladata a kutya eltávolítása a település utcáiról, köztereiről az „Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény” (Ávtv) 48/A. § (3) bekezdése szerint, amely így hangzik: „A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.” Ha viszont a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni (Ávtv. 48/A. § (4) bekezdése).

Továbbá az Ávtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint „A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.” Tehát az őrszolgálatot működtetése nem kötelező feladat, mégis létrehozása megfontolandó minden egyes településen. Ez nyilván abban az esetben célszerű, ha ezt a tevékenységet az állatvédelemben jártas, tapasztalt és képzett szakemberek végzik, megfelelő önkormányzati irányítás és iránymutatás mentén.

Akkor sem fordulhatunk a jegyzőhöz, ha valaki úgy tartja az állatát, hogy súlyosan veszélyezteti más állat vagy ember egészségét.

Ezentúl ugyanis minden ilyen panasszal vagy bejelentéssel a kormányhivatalhoz, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) vagy a járási hivatalokhoz kell fordulni [Az Ávtv. 45/A. §-a, illetve a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 6. §-a].

Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt [Ávtv. 44.§ (2) bekezdés].

Összességében elmondható, hogy az állattartással kapcsolatos feladat- és hatáskörök legnagyobb részében a megyei kormányhivatal, illetőleg annak járási hivatala jár el, de továbbra is feladatai vannak a helyi önkormányzatoknak és a települések jegyzőinek is.

Eljárni jogosult hatóságok

A módosult jogszabályok értelmében, amennyiben a kutyát, kutyákat nem az érvényes jogszabályok szerint tartják, az alábbi hatóságokhoz lehet panasszal, közérdekű bejelentéssel fordulni:

• illetékes megyei kormányhivatal (kormányhivatalok elérhetőségei: http://www. kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek),
• NÉBIH – ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu,
• területileg Illetékes járási hivatal (járási hivatalok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatal. hu/hu/elerhetosegek, amennyiben rákattintunk az illetékes megyére, megjelennek a járási elérhetőségek is).

Amennyiben állatkínzást tapasztalunk, akkor az alábbi hatóságoknál tehetünk bejelentést:

• illetékes járási hivatal (járási hivatalok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatal. hu/hu/elerhetosegek, amennyiben rákattintunk az illetékes megyére, megjelennek a járási elérhetőségek is),
• illetékes megyei kormányhivatal (kormányhivatalok elérhetőségei: http://www. kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek),
• NÉBIH (ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

Ha az eb fizikai sérülést okozott vagy az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, akkor az ügyben eljárhat az:

• illetékes járási hivatal (járási hivatalok elérhetőségei: http://www.kormanyhivatal.

hu/hu/elerhetosegek, amennyiben rákattintunk az illetékes megyére, megjelennek a járási elérhetőségek is),

• illetékes önkormányzat.

Ha kóbor kutyát látunk az utcán, akkor a következő hatóságokhoz fordulhatunk:

• illetékes járási hivatal, mint általános szabálysértési hatóság,
• illetékes önkormányzat,

(A települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy valaki a felügyelete alatt álló kutyát:

• a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
• természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
• szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
• élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz,

akkor bejelentést tehetünk a hatóságoknál.)

Eljárás kutyatámadás esetén

Sokan, ha kutyatámadás éri őket, akkor vagy nem szólnak senkinek vagy a jegyzőnél kívánnak bejelentést, panaszt tenni. Az elsődleges, hogy javasoljuk látlelet felvételét a háziorvosnál. Ezután lehet küldeni a sértettet a megfelelő hatóságokhoz.

Közterületen, felügyelet hiányában, sérüléssel nem járó vagy nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén a cselekmény szabálysértésnek minősül („veszélyeztetés kutyával”), és az előzőekben felvázolt módon a járási hivatal felé kell irányítani a bejelentőt, ahol írásos feljelentést tud tenni.

Nyolc napon túl gyógyuló sérülés esete testi sértés bűncselekménynek minősülhet, ebben az esetben az illetékes rendőrkapitányságon kell feljelentést tennie a sértettnek. Mivel a testi sértésnek mind gondatlan, mind szándékos alakzata is van, a bűncselekményt felügyelet hiányában vagy azzal együtt, közterületen és magántulajdonú ingatlanon is el lehet követni. Jó tudni, hogy amennyiben a jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy eb a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állategészségügyi hatóságot.

Amennyiben állatviadalt látunk, vagy arra gyanakszunk, hogy valaki ilyet szervez, akkor is a helyi rendőrkapitányság az illetékes.

Hogyan tehetünk bejelentést?

A bejelentést írásban vagy szóban is meg lehet tenni. Az állatvédelmi tárgyú bejelentés közérdekű, illetékmentes. A panaszokat e-mailben, telefonon vagy a kormányablakokban személyesen is fogadják és megvizsgálják. Minimális követelmény az esemény, észlelés helyszínének pontos címe és a probléma teljes körű, részletes leírása (lásd az 1. sz. mellékletet).

Fogalmak

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Az ügyintézés menete

Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, akkor azt a fogadó szervnek a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni.

A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.

Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor – a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével – a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az  eljárásra jogosult szerv mellőzi. Ettől az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a panaszt vagy közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény hatályos szövege az eljárásra jogosult szerv számára többek között lehetővé teszi, hogy a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezze, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt [3. § (3a) bekezdés].

Megteendő intézkedések

A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell:

1. a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
3. az okozott sérelem orvoslásáról és
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

1. a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai – a rosszhiszemű bejelentő kivételével – csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Végül, de nem utolsósorban még meg kell jegyezni, hogy minden eljárási cselekménynél az a fő cél, hogy az állattartó a jó gazda gondosságával járjon el, megteremtve az állatnak a megfelelő életkörülményeket.

Fontosabb jogszabályok:

• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv),
• a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény,
• az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
• a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet,
• a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet.

Felhasznált irodalom:

Kutyakötelesség. Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz. Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). ISBN 978-963-89968-9-3. 2., javított kiadás. Budapest, 2020. 

Egyes állatvédelmi hatósági jogkörökről. Szerző: Dr. Szűcs József. Budapest, 2014. (http://www.kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK/UMK_2014_4/10_Szucs_Jozsef.pdf)

Javaslat Ózd Város Önkormányzata eb-rendészeti stratégiájának elfogadására. Szerző: Fidrus Péter. Ózd, 2020. (http://www.ozd.hu/content/cont_5e3a808e482891.78480777/13_napirend_kt.pdf)

(Csillag-Mihalina Beáta Marianna)

kurátor

Folytatjuk!